Iskolánk története
Iskolánk 1957-től vette fel – az akkori iskolaigazgató, Kiss József javaslatára – a Révkomáromi János Általános Iskola nevet, a településre 1657-ben érkező református lelkész, Révkomáromi János tiszteletére, hiszen az írásos emlékek szerint a református prédikátorok tanítással is foglakoztak. Az első iskolai tanterem 1774 – ben épült fel. Kutas további két neves református lelkésszel dicsekedhet: az 1860-as években itt szolgált Vikár János, a népdalgyűjtő Vikár Béla édesapja, és a Somogy Megyei Múzeum megalapítója, Barla Szabó József is.
Az első katolikus iskolát 1778-ban létesítették a faluban, majd 1912-től a római katolikus népiskola már két tanteremmel és két tanítóval működött.
Az iskolák államosítására 1948-ban került sor. Ekkor még a volt felekezeti iskolák két külön épületében folyt az oktatás. Majd 1950-ben a falu központjában álló kastély, özv. Huszár Aladárné tulajdonában álló kastélyépület, tanítás céljára történő kiutalásával az állami iskola a jelenlegi épületbe költözhetett, amelyben 8 tantermet, tornatermet, öltözőt, nevelői szobát alakítottak ki. Az iskolának ekkor 220 tanulója volt, őket 9 nevelő oktatta.
1953-tól a szomszédos Beleg település, majd 1961-től Szabás felső tagozatának, 1970-től a Kisbajom tanulóinak „bekörzetesítésével”, illetve az Állami Gazdaság fejlődése következtében a faluba települő családoknak köszönhetően az iskola tanulóinak száma folyamatosan nőtt. Párhuzamos osztályok szerveződtek, délutáni oktatás is folyt, szükségessé vált a 8 tanterem mellé további tantermek építése. Az új épületszárny 6 tanteremmel 1965-ben készült el. A tanulólétszám 1983-ban érte el a maximumot, ekkor a központi iskolába mintegy 420 fő járt, a körzeti iskolák tanulói létszáma 40 fő volt. Ebben az évben bevezették a központi fűtést, megépült a sportpálya, korszerűsítették a villanyvilágítást. A 80-as évek végétől azonban megkezdődött a tanulólétszám fokozatos csökkenése.
A rendszerváltás óta eltelt negyed század, de különösen az elmúlt öt év számos változást idézett elő az intézmény életében. 2009. július 1-jén 7 települési önkormányzat által alkotott Kutas-Lábod Mikrotérségi Közoktatási Intézményfenntartó Társulás 4 iskola és 7 óvoda közös igazgatás alá vonásával létrehozta a Kutas-Lábod Mikrotérségi Közoktatási Intézményt. A 11 tagintézmény integrálásával a fenntartó önkormányzatok nem titkolt célja az volt, hogy pályázati forrásból regionális operatív programok keretén belül infrastruktúrafejlesztést valósítsanak meg. Ezen pályázat kötelezte a fenntartót, hogy szakmai fejlesztést is megvalósítson a TÁMOP 3.1.4.-08/2-2009-0150 azonosító számú „Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés – Innovatív intézményekben” pályázat keretében. Az uniós pályázat a regionális operatív programok keretében megvalósuló infrastrukturális fejlesztéseket összekapcsolta a szükséges szakmai (tartalmi, módszertani) fejlesztésekkel, hogy azok egymás hatásait erősítve, komplex módon járuljanak hozzá az oktatás minőségének javulásához.
2013. január elsején a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ vette át a közoktatásban az irányítást, ezzel egyidőben felbomlott a Kutas-Lábod Intézményfenntartó Társulás. A korábbi 11 tagintézményt magában foglaló integrált intézmény megszűnt. A 2012. szeptember 1-jén hatályba lépő törvényi rendelkezés alapján intézményünk tagintézményei közül az óvodák a települési önkormányzatok fenntartásába kerültek. A 4 iskolai tagintézmény pedig 2013. január 1-jétől állami fenntartásban, Kutas székhellyel, közös igazgatás alatt Kutas-Lábodi Általános Iskola néven folytatta működését. Az intézmény fenntartását, működtetését, a munkáltatói jogkör gyakorlását a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ vette át, közvetlen irányításunkat a Nagyatádi Tankerület látja el. Ezzel egyidejűleg a lábodi iskola kezdeményezte önálló intézménnyé válását, így 2014. szeptember 1-jétől a lábodi és nagykorpádi tagintézménytől való különválás eredményeképpen intézményünk Révkomáromi János Általános Iskola néven működik.
FORRÁS: Simon József: Kutas 850 éve. Kutas, 1996.